Térképre raktuk a székelyföldi medvetámadásokat, medveészleléseket és medvepolitikai kérdésekben hozott döntéseket! Valamint létrehoztunk egy mindenki számára könnyen elérhető felületet a medvés ügyek bejelentésére. Íme a székelydata Medvetérkép és Medveradar. Annak ellenére, hogy az utóbbi években látszólag nagyon megszaporodtak a medvekárok és támadások, nem létezik egy publikusan elérhető, központosított adatbázis a székelyföldi, sőt erdélyi medvetámadásokról, medveészlelésekről.

Bár több önkormányzat is rendelkezik kisebb adatbázisokkal (Hargita, Kovászna), nincs egy egységes medvetérkép, amely információt nyújtana arról, hogy merre járnak a medvék, milyen területeket érdemes elkerülni, hol történik a legtöbb probléma – ezért a lakosság legfőbb információs forrása továbbra is a sajtó, illetve az egyes közéleti személyiségek, mint például a Hargita megyei tanácselnök Borboly Csaba Facebook oldala  vagy a Vadkárok Székelyföldön oldal.

Székelyföldön ez a téma rengeteg embert érint, nagyon polarizáló, ám a digitalizálás és adatgyűjtés terén érdemben nem nagyon történt semmi látható. Sőt, az egyik legutóbbi, sajnálatos módon halálos kimenetelű medvetámadás következtében egyre inkább felszínre került a medvekérdés elpolitizálása. Éppen ezért megpróbáltunk mi is hozzátenni valamit – nem feltétlenül az orvoslásához, inkább a kérdésköréhez.

A medvetérkép hivatott összegyűjteni a medvékkel kapcsolatos észleléseket, amelyből kiderül, hogy hol történnek medvével kapcsolatos események, illetve mennyire súlyosak ezek. A medveradar lehetőséget nyújt mindenki számára jelezni és a térképre feltenni, ha medvét látnak, vagy támadást észlelnek.

Akárcsak máskor, a székelydata ebben a kérdésben is teljesen független marad és nem állunk sem az emberek, sem a medvék oldalán, annál inkább a több információ mindig jobb elv vezérelt minket ebben a munkának az elkészítésében.

A weboldalt már néhány napja közzétettük a Facebook-oldalunkon, és eddig már több, mint 127 000 emberhez jutott el!

A szekelyhon.ro portál is írt egy kíváló összegzést erről a kezdeményezésünkről.


?️ Medvetérkép

A Medvetérkép egy adatfelfedezési felület, ahol megjelenítettük az utóbbi tizenegynéhány év medvés híreit, illetve a Medveradar által közösségi bejelentéssel készült adatbázist. Jelenleg a hírek forrása a szekelyhon.ro, de ezt a jövőben szeretnénk bővíteni. Az egyes események kis pontokként jelennek meg a térképen, illetve a jobb oldali sávban egy idővonalon. A pontok formája az események forrásától függően változik (● például híreket jelöl, ■ meg a medveradaros bejelentőket). A magyarázat címkéire kattintva szűrhetjük az egyes adatforrásokat.

A térképen a medvés eseményeket  súlyosságuk szerint 5 csoportba soroltuk. Ezeket a kategóriákat is a magyarázat címkéire kattintva szűrhetjük – például hasznos lehet a medvepolitikai események kikapcsolása, hiszen ezekből nagyon sok van és csak informatív jellegűek.

A bal oldalon találod az információs panelt. Itt jelenik meg az egyes pontokra való kattintáskor a teljes medvés esemény leírása, beleértve a helyet, időpontot, képet, illetve az adat forrását. A kis képre kattintva megnyithatod az esemény forrásához kapcsolódó oldalt. Ugyanitt kereshetsz is az események között. A térkép jobb oldalán található idővonal segítségével szűrheted a megjelenített időszakot. Alapbeállításon a 2014 utáni eseményeket mutatjuk. Láthatod továbbá, hogy néhány pont hullámzással van kiemelve a térképen: ezek a legutóbbi 30 nap eseményeit mutatják, azaz a potenciálisan még mindig veszélyt jelentő medvékre utalnak. Egyes pontok dupla vonalazással vannak feltüntetve: ezek esetében az esemény pontos GPS koordinátája is ismert.

Jól látható, hogy a megyeszékhelyek esetében sokkal több az esemény, mint várható. Ez főleg a más eseményekre igaz és azért van, mert a teljes megyére, vagy régióra vonatkozó eseményeket a megyeszékhelyeken tüntettük fel, de randomizáltuk egy picit a koordinátáikat, hogy ne fedjék egymást. Itt a helyzetnek nincsen különösebb jelentősége. Ugyanakkor sok olyan hírrel is találkoztunk, aminek nem volt explicit módon megjelölt települése. Ezeknek a “helyzet nélküli eseményeknek” kialakítottunk egy virtuális régiót a csíkszeredai volt Suta-tó környékén.


? Medveradar

A Medvetérkép kísérő szolgáltatása a Medveradar. Ha valaki medvét láttál valahol, vagy tudsz róla, hogy állatra, emberre támadt a medve, vagy épp emberi vagy állati áldozattal is járt a támadás, azt mindenképpen érdemes jelezni ezen a rövid kis kérdőívben. Itt lehetőséged van leírni, hogy pontosan mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelted-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, neve.

A kérdőívben mindenképpen töltsd ki meg az esemény típusát, helyét és idejét. Az legtöbb erdélyi település közül választhatsz, ám a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Neamț megyei településeket tüntettük fel először. A legnagyobb segítség érdekében, a település kiválasztása után, amennyiben lehetséges add meg az esemény pontos GPS koordinátáját is. Ha van fotód az eseményről, akkor töltsd fel azt is. Videó esetén válaszd a Link direct opciót és illeszd be a videó linkjét.


?️ Adatbázis

A medvetérkép nyílt forráskódú, mögötte egy saját GitHub kódtár áll. Itt az Issues oldalon találod a jelenlegi fejlesztéseket, illetve a tennivalókat. Ha valami új funkciót szeretnél javasolni, vagy észre vetted, hogy valami nem működik rendesen, itt teheted meg. A térképen megjelenített adatokat egy Google Sheet-en alapuló adatbázisból töltjük be. Ezt te is szerkesztheted, miután engedélyt kértél. A különböző oszlopok fejléceiben kommentben találsz utasításokat. Jelenleg az adatokat egy szövegbányászó algoritmus segítségével nyerjük ki a hírportálokról. A legrégebbi adat 2006 áprilisából való. Eddig összesen 430 medvést hírt bányásztunk, illetve körülbelül 30 Medveradaros bejelentés érkezett. A Medveradar kérdőívének válaszai ugyancsak egy (nem publikus) Google Sheet-re érkeznek be. Az egyik leghasznosabb segítség az lenne, hogyha az egyes támadások, események helyzeteit majd folyamatosan pontosítani tudjátok az adatbázisban. Az eddig megjelent hírek mindenikét egyenként átvizsgáltuk, és, ahol egyértelmű volt a hír szövegéből, pontosítottuk a helyzetet. A pontos helyzeteket a Medvetérképen is szűrheted a Pontos hely ismert címkére kattintva.


? Elemzés

Ha megvizsgáljuk a medve-adatbázisban jelenleg szereplő kb. 450 eseményt a típusaik szerint, azt vehetjük észre, hogy a medvetámadások és észlelések valóban gyakoribbak a nyári hónapokban, július, augusztus és szeptemberben. Ugyanakkor azt is észrevehetjük, hogy 2017 és 2018-ban  ugrásszerűen megnőtt (legalábbis a hírekben…) a medvés események száma. Az idén ez a trend folytatódni látszik. Ugyanakkor a medvepolitikai diskurzus is 2017-ben kapott szárnyra.

Az állatokat érintő medvetámadások áldozatait nézve látható, hogy többször is előfordult az elmúlt 10 évben, amikor az áldozatok száma meghaladta az 50-et. És fontos azt hozzátenni, hogy a valós számok valószínűleg jóval magasabbak, hiszen csak nagyon kevés esetben rendelkezünk az elpusztított állatok számával. A jobb oldali ábrán a medvepolitikai döntéseket csoportosítottuk, városok szerint: messze a legerőteljesebb diskurzus Csíkszeredában van.

Ha települések szerint vizsgáljuk az eseményeket, és figyelembe vesszük azt, hogy a Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, illetve Sepsiszentgyörgy értékei talán egy picit magasabbak az valós értékeknél (mivel ide geokódoltuk a régió-szintű, de ismeretlen helyszínű eseményeket), akkor Tusnádfürdő, Libán, Etéd, Bikfalva, Brassó és Csíkdánfalva rajzolódik ki, mint a legaktívabb helyek.


A Medvetérkép és Medveradar célja tehát többoldalú:

  • Egyrészt hozzájárulhat egy objektív, adatalapú középút mutatásához egy erősen polarizáló, elpolitizált székelyföldi közéleti kérdésben;
  • Lakossági figyelmeztetőként szolgálhat és hozzájárulhat a különböző egyedek területeinek feltérképezésében;
  • Szorgalmazza az tényekre épített párbeszédet a meggyőződés-alapú, visszhang-effektusos gondolkodásmód ellenében;
  • Ugyanakkor az egységes, központosított térkép hasznos kellék lehet a megoldás-keresésben, amikor különböző nemzeti, regionális és nemzetközi fórumokon tárgyaljuk e kérdést.

Tudjuk, hogy Erdélyben számos szervezet foglalkozik a medvekérdéssel, mind technikailag, mind szociológiailag. Ezért most hozzátok fordulunk, hogyha úgy gondoljátok hasznos lenne együttműködni, akkor vegyétek fel velünk a kapcsolatot a Facebook-oldalunkon, és talán majd közösen tudunk tenni valami hasznosat a székelyföldi és erdélyi közösségért.

Csak óvatosan, a ? nem játék!


ADATOK + KÓD: Az adatokat ezzel a Jupyter notebook-kal dolgoztuk fel, így nyertük ki a településeket itt geokódoltuk őket és így társítottuk a helyekhez a magyar helységneveket. A Medvetérkép interaktív térkép echarts-ban készült, d3js sgítségével. A térkép megjelenítéséhez használt bővítmény a leafletjs. A térképszolgáltató az OpenStreetMap, a magyar térképcímkék forrása pedig a Wikimedia. A Medveradar kérdőív JotForm-mal készült. A bejegyzésben felhasznált adatvizualizációk Vega-Lite-ban készültek. A vizualizáció teljes forráskódját itt találod.

Még több adatvarázslatért olvasd el a sztorink és támogasd a munkánkat Patreon-on vagy Paypal-on. Küldhetsz kriptót is!


? UPDATE 1 ? 29.05.2019: A medvetérkép 1.1-es verzióra frissült, és most már tartalmazza a Hargita Megyei Önkormányzat interaktív Vadkárok térképének adatait is. Külön köszönet ?️ Pável Szabolcsnak, aki a GitHub-on járult hozzá a projekthez és tette lehetővé ezt a bővítést!


? UPDATE 2 ? 10.10.2019: A medvetérkép 1.2-es verzióra frissült, és most már medvenyomokat is lehet jelezni a medveradaron. Külön köszönet ?️ Kolumbán Gábornak a javaslatért!

 
 

Csala Dénes

adatblogger

5 hozzászólás

Szabolcs Molnar · 2019-04-03 - 11:22

Gratula! Nagyon jó! Csak így tovább!

Csala Dénes · 2019-04-03 - 22:06

Csala Dénes · 2019-06-06 - 17:45

Csala Dénes · 2019-11-03 - 15:34

Leave a Reply to Csala Dénes Cancel reply